Kultúránk és szokásaink jelentős részét alkotják a keresztény ünnepek, még akkor is, ha nem vagyunk vallásosak. Életünket meghatározzák az ünnepnapok, az elterjedt szokások ezekkel az ünnepekkel kapcsolatban. Ebből több is van, de most ebben a cikkben három fontosabbról lesz szó.
A húsvét
A különböző hagyományokhoz tartozó keresztények húsvétvasárnapon ünneplik a húsvétot. A húsvét Jézus Krisztus keresztre feszítése utáni feltámadására emlékezik. Sok keresztény számára, beleértve a keleti ortodox hagyományokhoz tartozókat is (akik általában később ünneplik a húsvétot, mint a nyugati keresztények, mivel más naptárat használnak), a húsvét a legfontosabb keresztény ünnep.
Észak-Amerikában és Európában azonban a húsvétnak mint világi ünneplési alkalomnak csökkent a kulturális ereje – szélesebb körű kulturális elismertsége alig közelíti meg a karácsonyét.
Rendkívül színes hagyományok kapcsolódnak a húsvéthoz és több más ünnepet is ez alapján határozunk meg. Kétségkívül az egyik legfontosabb szakrális ünnep a keresztények számára. A magyar népszokások húsvétkor a megújulást és a tavaszt köszöntik. Hagyományosan ilyenkor elindul újra az élet, a munkák a földeken és ház körül.
A karácsony
Amikor az ősz átadja helyét a télnek, és a hó beborítja a földet, miközben házról házra villognak a fények, akkor tudod, hogy közeleg a karácsony. A feldíszített karácsonyfák mindenütt ott vannak, ahová csak nézel. Az ajándékok zsúfolódnak a fa alatt, és a családok összejönnek a családi vacsorára. A karácsony az év egyik legfontosabb keresztény és kulturális ünnepe, de vajon mi a karácsony igazi jelentése? Az ajándékok? Az éves gazdasági fellendülés?
A karácsonyi időszak, különösen nyugaton, a kereszténység előtti, keresztény és világi hagyományok keveréke. Ami érdekes, az a karácsony szó etimológiája. Szó szerint keresztény misét jelent. Ez a Krisztus miséjének rövidített formája. (A karácsony szó eredetéről tovább olvashatsz a karacsony.blog oldalunkon.)
A karácsony a keresztény hit fontos alapjairól való lelki elmélkedés ideje. Ez egyben ünneplés is. Ekkor ünneplik a keresztények Isten szeretetét a világ iránt a Krisztus gyermek születése által: Jézust. A Biblia már több száz évvel korábban beszámol születéséről, beteljesítve a próféciákat.
Természetesen annak is ünnep, aki nem vallásos, mert megtalálja benne azokat az univerzális értékeket, amik mindenkinek fontosak. Egymás szeretete, törődés, családi kapcsolatok mind-mind figyelmet kapnak ilyenkor.
A pünkösd
Pünkösd az aratás első heteinek kezdetét jelentette. Palesztinában minden évben két aratás volt. A korai aratás május és június hónapokban történt, az utolsó aratás pedig ősszel. A pünkösd a korai búza betakarításának kezdete volt, ami azt jelentette, hogy a pünkösd mindig valamikor május közepére vagy néha június elejére esett.
Pünkösd előtt több fesztivál, ünnepség vagy megemlékezés is volt. Ott volt a páska, ott volt a kovásztalan kenyér, és ott volt az első gyümölcsök ünnepe. Az első gyümölcsök ünnepe az árpa betakarításának kezdetét jelentette. Így számította ki a pünkösd dátumát.
Az Ószövetség szerint az első gyümölcsök ünnepének napjához mentél, és attól a naptól kezdve 50 napot számoltál vissza. Az ötvenedik nap lenne a pünkösd napja. Az első gyümölcsök tehát az árpa betakarításának kezdete, a pünkösd pedig a búza betakarításának kezdete.
Jézus tanítványaiban szétárad a Szentlélek és ennek hatására kezdik el érteni és továbbadni a tanításokat. Tehát ez egy szimbolikus fordulópont a keresztények életében.
Az összes pünkösdi hagyomány erőteljesen a tavasz köszöntése, a megújulás körül forog. A hagyományos vidéki életmód jelentős részét képezi a tavaszi munkák, ezért az arra való felkészülés miatt fontosak ezek a hagyományok.