A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepe, de emellett a tavasz eljövetelének köszöntése, és az egyik legnagyobb családi ünnep is, amelyhez Magyarországon és világszerte is számos népszokás és hagyomány kötődik.
Húsvéti szokások: Locsolkodás
A locsolkodás napja a Húsvéthétfő. A vízzel való locsolkodás hagyománya a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik. Vidéken még ma is több helyen kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban elterjedt a kölnivizek, parfümök használta.
A locsolásért cserébe a fiúk a régi időkben kézzel festett tojást kaptak. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héjával, vagy a zöld dió levével festettek különböző színűre. Manapság a lányok a fiúkat Húsvéthétfőn vendégül látják, különféle ételekkel, süteménnyel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodók érkezéskor különböző versikéket, mondókákat szavalnak, amely mára külön műfajjá vált.
Húsvéti szokások: Tojásfestés
A régen használt természetes színező anyagokat ma már felváltottak a mesterséges színezők. A régi tojásdíszítési technikák kézügyességet és rengeteg türelmet igényeltek. Régen a legegyszerűbb díszítési technika a különböző levelek felhasználásával készült díszes tojás volt (berzselt tojás), de sok helyen a mai napig megőrizték az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat és technikákat, ilyenek pl. a karcolás, hímezés, vagy akár patkolás.
Virágvasárnap mise előtt pálma és olajfaágakat, vagy azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, tavasszal korán bimbózó ágakat, nálunk barkát, megáldanak és körmenetben körbevisznek a templomban.
Húsvéti szokások: Kiszehajtás, villőzés
Virágvasárnap egy szalmabábút menyecske ruhába öltöztetnek. A bábú, a kisze a betegség, a hideg,a tél szimbóluma. A kiszét a lányok énekelve végighordozzák a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A kisze a télűzés kelléke.
Húsvéti szokások: A húsvét szimbólumai
A nyúl
A húsvéti nyúl eredete bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX. század folyamán. Maga a nyúl a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.
A bárány
Magyarországon jelentősége az utóbbi időben csökken, de a mediterrán országokban napjainkban is a húsvéti ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A bárány, mint jelkép bibliai eredetű, a tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvednie, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg.
A tojás
A tojás a termékenység szimbóluma, mely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.
Forrás: edenkert.hu