Húsvét Info

Matyó húsvét

Matyó húsvét locsolás

Ha valaki szeretné (újra) átélni a letűnt korok húsvéti hagyományait, és kíváncsi arra, hogy a régi paraszti világban milyen szokásokkal ünnepelték a feltámadást, akkor feltétlenül látogasson Mezőkövesdre, ahol 2002. óta rendszeresen kerül megrendezésre a Matyó Húsvét! Aztán ne csodálkozzon, ha nyakon öntik egy vödör vízzel!

Matyó húsvét – amikor a turisták újra ellepik a várost

A Matyó Húsvét névvel fémjelzett hagyományőrző rendezvénysorozat népszerűsége töretlen. A 2016. évi Matyó Húsvét például 15.000 látogatót vonzott Mezőkövesdre.

A Matyó Húsvét 2017 időpontja: április 16. vasárnap – április 17. hétfő

A Matyó Húsvétot megelőző időszakban a szállodák ontják húsvéti csomagajánlataikat: kínálnak fesztiválprogramokat, éjszakai fürdőzést, tehetségkutatós sztárokat, bárzenét, néptáncegyüttest, húsvéti tojáskeresést, pónilovaglást, állatsimogatást, közös játékokat gyerekeknek, felnőtteknek.

Az események zöme a város népművészeti központjában található védetté nyilvánított, autentikus népi építészeti jegyeket viselő „Hadas” városrészben zajlik. A meszelt falú, nádfedeles házikókban helybéli kézművesek mutatják be tudásukat, az udvarokban és a kanyargós utcákon portékáikat kínálják a mesterek. Mindkét napon a térség hagyományőrző csoportjai, énekesek, zenészek és a Matyó Néptáncegyüttes műsora szórakoztatja a látogatókat.

Matyó Húsvét 1. nap: 2017. április 16. vasárnap

Matyó húsvét 2017. plakát

Vasárnap fellép a Kis Kata Zenekar, majd a Mezőkövesdi Hang-Stúdió operettműsora fokozza a hangulatot.

Az utcákon kézműves és gasztronómiai termékek vásári forgataga fogadja az érkezőket:

  • tojásfestés
  • színpadi programok
  • húsvéti ételszentelés, kóstolás
  • népi játékudvar

Az ünnep idején nyitott kapukkal várják az érdeklődőket a múzeumok, kiállítóhelyek, alkotóházak valamint a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, ahol vasárnap este családi éjszakai fürdőzésre is lesz lehetőség az új élményfürdőben.

Matyó Húsvét 2. nap: 2017. április 17. hétfő

  • 4 alkalommal vödrös locsolkodás
  • 1 alkalommal traktorról locsolást láthatnak a Hadas városrészben.
  • A Mezőgazdasági Gépmúzeum udvarán a gyerekek kedvence a húsvéti állatudvar (nyuszi, csibe és bárány simogató)
  • Kovácstalálkozó
  • Hétfői sztárvendég: Bereczki Zoltán!

A településrészek közötti közlekedést hangulatos városnéző kisvonat segíti.

A rendezvényen való részvétel ingyenes (kivéve Gépmúzeum-Kovácstalálkozó ill. Zsóry-fürdő)!

A mezokovesd.hu weboldalon megtekinthető a Matyó Húsvét 2017. évi részletes programja.

Mitől “matyó” a húsvét?

A Matyó Húsvét kiemelkedik a többi húsvéti rendezvény közül, hiszen hihetetlenül színpompás forgatagba csöppen, aki részt vesz a programsorozaton. A népviseletbe öltözött hagyományőrző csoportok látványa már önmagában is vitamin a léleknek a hosszú tél után. Nem véletlenül világhírű a matyó népművészet!

A Matyó népművészet – benne a hímzés, a tojásfestés, a viselet – 2012-ben felkerült az UNESCO szellemi világörökség listájára.

Matyó húsvét hímes tojás

A 19-20. század fordulóján a különleges gótikus vonalú mezőkövesdi női viselet már a legismertebb paraszti öltözékek közé tartozott. Az Alföld-szerte híres mondás: “hadd korogjon csak ragyogjon”, őrájuk illett a legjobban. Akármilyen szegény volt a matyó, de néhány öltözet cifra ruhájának és a derékig érő hímzett ködmönnek meg kellett lenni, még ha megkoplalta is.

Ki az igazi matyó gyerek?

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán. Matyónak a Miskolctól 40 km-re nyugatra, a Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál fekvő Mezőkövesd lakosságát nevezzük. A korábbi kutatások és elsősorban az itt élők vélekedése alapján Tard és Szentistván települések lakóit is matyónak mondták, bár viseletükben, hímzésükben mindhárom eltér egymástól. A matyónak nevezett települések közül mindig Mezőkövesd mezővárosa volt a vezető közösség (1973 óta város), innen diktálták a divatot. (Wikipédia -Matyóföld).

Viccesen szoktuk emlegetni, hogy Mezőkövesden, akinek nincs a 18. századig levezethető “matyóságát” igazoló családfája, az még mindig “gyüttmentnek” számít!

Matyó hagyományok – húsvéti népszokások

Koplalás ide vagy oda, húsvétkor a matyók is jóllaktak: tojással, báránnyal és pipiccsel!

Húsvétkor együtt ették a tojást a családtagok, mert a tojás az összetartozást szimbolizálta.

Úgy tartották, hogy ha eltévednek valamikor az életben, eszükbe jut, kivel ették együtt a húsvéti tojást, és akkor mindig haza fognak találni.

Húsvét vasárnap betakart kosarakkal indulnak a falusiak a templomba, mert ilyenkor a misén a pap megszenteli az ételt: a bárányt, amely Krisztus áldozatát jelképezi, a bort, amely a megváltó vérét jeleníti meg, és tojást, amely az újjászülést szimbolizálja. A keresztény gyakorlatba beépült szokás korábban a termékenységet, a bőséget, az egészséget biztosította.

Húsvét hétfőn locsolkodtak a lányos házaknál. A friss víznek megtisztító, megújító erőt tulajdonítottak a kereszténység előtti korokban, és az idők folyamán került bibliai magyarázat is.

Amikor az asszonyok odafutottak Krisztus sírjához, és látták, hogy valóban feltámadt, olyannyira fellelkesedtek azon, hogy az Írás ily módon beteljesedett, és a keresztény hit a legszilárdabb bizonyítékot is fel tudta mutatni, hogy a római katonák jónak látták, ha leöntik őket, vízzel, hogy lecsillapodjanak.

A mezőkövesdiek pipiccsel, vagyis madárka alakú kaláccsal kínálták a locsolkodni érkező legényeket, és a tojásfestés és ajándékozás hagyománya is jellemző errefelé.

A piros színnek védelmező erőt tulajdonítottak, ezért nemcsak a régi hadizászlók színe volt piros gyakran, hanem a húsvéti tojásé is. A nyúl és a tojás úgy kerül össze a feltámadással és a tavaszi bőségvarázslással, hogy a nyulat a legszaporább állatként tartották számon, a tojás pedig az élet reményét jelentette.

Pipics – a matyó húsvét kalácskája

A locsolkodó gyerekek a hímes tojás mellé kaptak egy darab kalácsot, a pipicset. Ez a vicces nevű sütemény kelt tésztából készül. Azért különleges, mert madárformájúra hajtogatják a villámkezű matyó asszonyok.

A pipics leginkább a brióshoz hasonlít, csak nem csigaformába tekerik a tésztát, hanem az egyik végénél csomóra kötik. Ez lesz a madárka feje. A csomó másik oldalán a hosszabban nyúló tésztát be kell cakkozni, így lesz farka a madárnak. A madárka teste pedig maga a csomó lesz, ami néha igencsak kövérkére kel.

Pipics - matyó húsvéti kalács

A pipics tésztája gyakorlatilag sima kalácstészta.

Pipics hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • csipet só
  • 12 dkg cukor
  • 5 dkg vaj
  • 3 dl tej
  • fél kocka élesztő

A lisztet, cukrot és a csipet sót össze kell keverni. Bele kell morzsolni a vajat, ezekhez jöhet a tejjel felfuttatott élesztő. Ha túl lágy a tészta, apránként lehet lisztet szórni hozzá. Addig kell dagasztani, amíg a tészta el nem válik az edény falától. Egy órányi langyos helyen kelesztés következik. Végül formázzunk madárkát a fent leírtak szerint.

Matyó húsvét a nyolcvanas években

A mezőkövesdiek a kádárkorszakban is vallásos, templomba járó emberek voltak. A locsolkodás kötelező éves esemény volt. A modern ember nem népviseletezett, hanem inkább előkerültek a szekrényből a döglégyszínű bársony vőlegényöltönyök (természetesen a 70-es évek trapéznadrágjaival). A lányok, asszonyok kicsípték magukat. Denevérujjú, válltöméses blúzhoz vastag öv és tűsarkú illett. Többen inkább praktikusan ünneplő otthonkát húztak…

Ha kíváncsi vagy a folytatásra, és érdekel, hogy milyen volt a retro húsvét Mezőkövesden a 80-as években: Olvasd el a Retro-Vintage blog humoros írását: Retro húsvét a 80-as években – avagy ki lopta el a tojásaimat?

Antal-Pap Judit

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.